Hétfőn kezdődött a hivatalos program, 11 országból (megpróbálom felsorolni: Svédország, Németország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Románia, Görögország, Ciprus, Olaszország, Belgium és persze Magyarország) összesen 19-en veszünk részt benne.
Reggel a hotel recepcióján találkoztunk, értünk jött a program észt szervezője, Aivi, s vele együtt átsétáltunk az adóhatóság egyik épületébe, ahol a hétfői előadások zajlottak. Ilyenkor télen a séta nem egyszerű testmozgás itt Tallinnban, sokkal inkább extrém sportnak számít, ugyanis nem sikerült maradéktalanul jégteleníteni a járdákat, sőt inkább számít kivételnek az olyan útszakasz, amin nincs legalább 10-20 cm vastag jégréteg. Szóval vicces látványt nyújthattunk, ahogy végigcsúszkáltuk a hivatalig vezető utat.
Ma három előadónk volt, akik általánosságban bemutatták az észt adóhatóság felépítését, főbb feladatait, az állami adókat és a bevallások rendszerét. Délben együtt ebédeltünk a „kollegákkal” egy önkiszolgáló étteremben, ahol kedvünk szerint válogathattuk össze, hogy mit szeretnénk enni, s a súly alapján kellett fizetni érte. Nem volt rossz, bár a hús annyira rágós és fura ízű volt, hogy találgattuk milyen állat lehet, végül abban maradtunk, hogy krokodil.
Este egy közös városnéző túrán vettünk részt. Egy idegenvezető vezetésével körbesétáltuk az óvárost.
Pár kép a tallinni nevezetességekről:
várkastély
Alexander Nyevszkij ortodox katedrális, benn is voltunk egy kicsit, épp szertartás volt, ilyet még nem is láttam, az emberek térdeltek a kövön gyertyával a kezükben énekeltek és sűrűn hajlongtak
kilátás a várból
óváros, Városház tér
Kb. másfél óra sétát követően mindenki jéggé fagyott a mínuszokban és a hideg szélben, úgyhogy nagyon jól esett betérni a MEKK nevű étterembe, ahol közös vacsorán vettünk részt.
Ízelítő a modern észt konyha fogásaiból (célkasaláta fura ízű fehér habbal, kacsasült pici sült hagymával és főtt krumplival, epres-meggyes joghurttorta):
Estére a társaság egyik fele nagyon összemelegedett, a három román, a német és az olasz résztvevő voltak a társaság központjai, ők ragaszkodtak hozzá, hogy a vacsora után még ellátogassanak valami zenés-táncos szórakozóhelyre. Én viszont inkább a többiekkel a szállodát választottam, hosszú napunk volt, nem ártott egy kis pihenés.
